/Exo/ 3.rész.

Mocorgásra keltem. Aztán arra, hogy törölgetnek.
-Hagyd... úgy is megyek zuhanyozni. - mondtam álmosan.
-Bocsi. Nem volt szándékosan, meg...
-Semmi baj Joonmyeon. - húztam vissza, és megöleltem. Szegény lefagyott mint a Windows, de nem érdekel. Mellettem van, a karjaimban, velem, és él!
-Kris... - suttogta.
-Hmm? - morogtam.
-WC-re kell mennem. - motyogta. -Tartsd vissza.
-Nem megy. Sok volt tegnap a tea...
Elengedtem, ő pedig kirohant a mosdóba. Reggel kilenc óra. El kell mennem a Fához, és meg kell keresni Chanyeolt. Aki valószínűleg Baekhyun nyakán csüng. Mint mindig. De majd meglássuk.  Na, mindegy.
-Reggelit? - hallottam Suho hangját már a konyhából.
-Csak egy kávét. Ébren kell maradnom, de tele hassal nem könnyű, és dolgom van. - mondtam. Közben felültem. Hajamba túrtam, majd nyújtóztam egyet.
Délután kettő. Furcsa érzés kerit hatalmába, Chanyeolt nem találom, Kai sincs, az út a Fához, le van blokkolva, nem tudom megnyitni.
-Suho! - néztem a kávézóban ülő fiúra. Méreg kerített hatalmába, ugyan is Vele volt. Meghúztam magam az egyik sarokban, amikor észre vettem Kait, és Chanyeolt. Ők is Suhot figyelték. Először nem értettem miért, aztán leesett.
-Chanyeol. - fogtam meg a nyakláncom. A jövőben, ezeken keresztül kommunikáltunk. Születésünk óta megvan, az erőnkhöz kapcsolódik.  Ijedten kapta fel a fejét, és nézett Jonginra.
-Kris? - nézett szét. Hála az égnek, hogy tudják ki vagyok. Szóval az Én Jonginom volt náluk. Gondoltam, hogy elmegy, s tájékoztató add a fiúknak, mert nekik már rég megvolt az erejük, voltaképp, már születés óta gyakorolják. Itt a többiek csak most érzékelik mi is van.  Luhan segített Jonginnak, hogy beszéljen az itteni fiúkkal, mivel gondolatolvasó, és manupulalni tudja mások gondolatát.
-Szembe!
Azonnal átjöttek, és megálltak velem szemben.
-Először azt hittem Kai hülye, és az elmémmel játszik amikor aludtam, de miután Kai mondta, hogy álmában saját, magával beszélt, bekekszeltem. Szóval igaz minden amit mutatott? - hadarta Yeol.
-Igen. Suho az egyetlen aki megtísztithatja a Fát. De mivel Ő - mutattam arra a személyre aki megölte a jövőben -Megölte még az előtt, hogy oda értünk volna, hogy megmentsük, minden megváltozott. Én ide kerültem, rendbe hozni amit elrontottam. - mondtam. 
-Fuuuu! Ez félelmetes hallod!? - borzongott meg Chanyeol.
Tényleg az.
Tovább figyeltük Őket, amíg rám nem nézett Jaejoong. Kígyó szemeit rám villantotta, ebből azonnal rájöttem, Ő az Én jövőmbeli JJ. Nem az itteni.
Fene bele, hogy került ide? Szívesen ketté szedném most azonnal, de akkor nem tudom mi lenne a következménye az egésznek, és mivel Suho is ott van, nem kockáztatok. Mindennek úgy kell lennie mint először, csak most néhány részlet eltér. De nem is baj, így tudom, hogy vele vagyok, és megtudom védeni, amíg csak el nem jön az idő.

Chanyeol szája be nem állt, hazáig figyeltük, őket, Én pedig már füstöltem tőle.
-Hallgass már Yeol! - szólt rá Jongin.
-Oké. - húzta össze magát a fiú.
-Kösz. - mondtuk egyszerre Jonginnal.
Már jó húsz perce beszélgetnek Suho-ék, és ha jól látom, JJ udvarol, ami nagyon nem jó. Ránk nézve biztos. Ha mást szeret meg, mint például JJ-t, akkor biztos, hogy valami változni fog, ami megint csak nem jó.
Joong odahajolt Suho-hoz, de Suho elhajolt, és zavartan felnevetett, és felmutatott a lakásra. Ha megcsókolta volna, biztos vagyok benne, hogy oda mentem volna, és megölni.
-Kris... - suttogta Kai. Ránéztem. Szemei fehér volt, arca sápadt.
-Luhan! - szóltam halkan. -Gond van? Hol van Jongin? - fogtam meg ezt a Jongint.
-Nem tudjuk mi a baj. Nem tudunk a Fához menni. Jongin eltűnt, én pedig a testemben ragadtam, csak kivetítve vagyok jelen mindenhol. Chanyeol pedig hol fellobban, hol elájul. Valami nem stimmel. Lépned kell, hogy Suho beléd szeressen, vagy mi meghalunk. A Fa pedig meg lett mérgezve, és nem a vírussal, hanem mással. De most megyek, mert fogyik az erőm. Kyungsoo pedig ki van akadva. Vigyáz magadra. - Luhan ahogy kilépett Jonginból, Jongin a karjainkba ájúlt. Ketten fogtuk Chanyeollal.
-Vigyük fel. Csinálj úgy mint aki részeg. - suttogtam.
  Chanyeol bólintott, és egy üveg piát is elő vett, de, hogy honnan, na az rejtély.
Jól meghúztuk, és álnevetve elindultunk a páros felé. Suho meglepődött, de nem szólt, Joong pedig ideges lett.
-Hát Ti? - segített Suho. -Bocsi Jae, segítek felvinni a fiút, majd máskor beszélünk. - intett a férfinek, Én pedig úgy csináltam, mint aki hányni készül, így Suho segített felvinni Kait, Én pedig szó szerint falhoz vágtam azt a kígyót.
-Takarodj Suho közeléből. - sziszegtem neki.
Felnevetett, és eltűnt. Utálom amikor ezt csinálja. Undorító csúszó-mászó.
Én is felindultam, az ajtóban pedig bedőltem. Indul a hódító hadjárat!