/Exo/ 8. rész [VÉGE]

Terv a következő: Suho felcsalja magához Jaejoongot, egy kávéra, felmennek a tetőre, és ott beszélgetni kezdenek, mi pedig közre fogva megöljük.
Eddig csak annyi van meg, hogy meg lett a kilenc őrző akik védik Joongot. Abból hármat Én öltem meg. Joong pedig nem vette észre, mert ugyan úgy felhőtlenül beszélget Suhoval.
-Kicsit túl jó színész! - morgom, mert láttam, hogy zavarba jött amikor mondott neki valamit az a dög.
-Ejh, apuci féltékeny! - kuncog Chanyeol.
-Nálad féltékenyebb tuti nem vagyok! Baekhyunt is még a széltől is óvtad. - néztem rá. Vörös lett a feje.
-Én és Baek? Az kizárt! - hisztizik.
-Hát pedig de! A fa párt alkotott nekünk, de olyat aki nem viszi tovább az erőnket, ezért lettünk mind buzik. - mutatok rá a lényegre.
-A buzi szó kicsit morbid. - mondja Kyungsoo.
-Akkor bocs! - legyintek. Kyungsoo felsóhajtott és rám hagyta.
Én egyetlen pasit szeretek és az Suho, szóval tuti nem vagyok buzi, mert más pasik nem mozgatnak meg. Ott van példának okáért, Jongin. Egyszer lekapott, amikor vitatkozni kezdtem vele, hogy tuti nem vagyok buzi. Hát akkora nyakast kapott, hogy csoda, hogy a feje a helyén maradt. Mert elkapott még az undor is miatta.  Viszont, Suhonak elég volt egy mosolya vagy csak ha elment mellettem és hozzám ért, máris megborzongtam, és harcra kész voltam. Gondolom ilyen lehet a szerelem. Vagy ez maga a szerelem.
-Indulnak! - hoz vissza Kyungsoo hangja a valóságba, mi pedig készen állva tetőn át ugrálva mentünk Suho lakásához, és rejtőztünk el.
Majd egy órát vártunk, amikor végre kinyilt az ajtó, Suho jött ki először, hogy kitámasztja az ajtót. -De szép innen minden! - hallottam Jj hangját.
-Este, amikor egyedül akarok lenni, mindig feljövök ide, és nézem a csillagokat. - mondja Suho elgondolkozva.
-Szeretsz egyedül lenni? - fordult hozzá Joong.
-Néha, amikor túl sok minden szakad rám. Mostanában Kris miatt járok ide többször fel. - testem megfeszült, tudom, hogy hazudni fog, de... fáj! Régen tényleg mindig ide járt fel, sokszor láttam, hogy itt van fent.
-És miért? Persze ha szabad tudnom. - mondja Jae.
-Azt hiszem... szerelmes vagyok belé, de Ő... szóval... őt nem érdeklem. - mondja Suho. -Ő nem buzi, hogy a szavaival éljek. - fintorog Suho. Kis gonosz!
-Hát, ez peh! Nem érdemes vele foglalkozni szerintem. - mondja Joong, és magához fordítja Suhot. -Velem elfelejtheted Őt, boldoggá teszlek, bármit megkapsz, amit csak kérsz! - fogja meg Joong Suho arcát, én pedig vörös fejjel néztem mit tesz. Megcsókolta! Suho pedig hagyta, aztán hirtelen Joong összerándult, majd hatalmas szemekkel eltávolodott Suhotól, és vér buggyant Ki az ajkán, kezét pedig remegve a mellkasához emelte, ahol egy nagy lyuk volt. Jaejoong szíve pedig Suho markában volt! Mindenki le volt teljesen döbbenve, mert nem így volt megbeszélve, hanem úgy, hogy Jongin fogja hátulról lefogni, aztán én pedig megölöm.
-Ezt azért mert bántottad a családom! És megöltél engem! Ezzel fájdalmat okozva Krisnek! És érte ölök, pont mint a fiúkért! - mondta Suho határozottan. Joong a mondat végére holtan esett össze, Suho pedig a földre dobta a még enyhén dobogó szívet. Mindenki elő bukkant, Chanyeol pedig egyetlen szikrával lángra lobbantotta Joong testét, mellé dobta még a szívet és úgy néztük, ahogy pillanatok alatt porrá vált.
-Suho! - fogtam meg a kezét.
-Jól vagyok. - néz rám.
-Biztos? - kérdi Luhan.
-Igen. - bólint.
Végül, minden helyre jött, Én és Suho boldogan élünk, dolgozunk, a többiekkel együtt, és az olyan emberekkel foglalkozunk, akiknek ereje van. A Fa helyre jött, Joong eltűnt, remélem ezek után már semmi gond nem lesz.
-Megyünk? - fogja meg a kezem Suho.
-Persze. - néztem rá mosolyogva, lehajoltam és adtam neki egy csókot, majd előre engedve bezártam az ajtót, a közös életünk ajtaját, és ezzel lezártam életünk ezen szakaszát! Új fejezet készül, amit már mi alkotunk. Ketten, együtt, örökre!